 |
Feövenyessy Krisztina A Feövenyessy Medical Fitness Akadémia vezetője |
Menu
Cart
Ahogy már írtam róla, befagyott váll szindróma általában a vállízületet érő stressz hatására következik be, és általában a vállat övező izmok sérülése miatt alakul ki. Az izmok leggyakoribb sérülése a tapadási helyen kialakuló íngyulladás, és /vagy az ín szakadása. Az ín igen könnyen begyulladhat stressz és/vagy trauma hatására, és ha a trauma nagyon erős, sokáig fennáll, vagy nagyon gyakori, az ín károsodik, és – részlegesen vagy teljesen – elszakadhat.
A vállízület a legmozgékonyabb ízületünk, így – annak érdekében, hogy a szabad mozgást lehetővé tegyék - az ízületi szalagok és tokok relatíve lazák. Az ízület stabilizálásában tehát az általánosnál jóval nagyobb szerepe van a vállat övező izmoknak, különösen a rotátor köpeny négy izmának (supraspinatus, infraspinatus, teres minor, subscapularis).
Japán kutatók a krónikus derékfájdalom és az izomfeszesség kapcsolatára próbáltak rávilágítani egy kísérlettel, amelyben ultrahangos készülék (SWE, shear wave elastography) segítségével vizsgálták a krónikus derékfájdalom, valamint a lumbális szakasz izmainak feszessége és tömege - gerincfeszítők (erector spinae), sokbahasadt izmok (multifidii), négyszögű ágyékizom (qadratus lumborum) –, a testmagasság, és a gerinc elrendezésének kapcsolatát fiatal és középkorú egészségügyi dolgozókon.
Egy, a Journal of Sport Science –ben publikált német kutatás szerint az alsó végtagok nyújtása (streching) önmagában is javítja a nyaki szakasz mozgásterjedelmét.
A tarkó alatt elhelyezkedő apró izmocskák (suboccipitale) előszeretettel okoznak rendszeresen jelentkező, tenziós jellegű, nyomó-szorító homloktáji fájdalmat. Fogalmazhatunk úgy is, hogy a homlokba sugárzó fejfájások jó része izom eredetű. Hogy miért olyan gyakori ez a fejfájás-típus?
31. oldal / 33