 |
Feövenyessy Krisztina A Feövenyessy Medical Fitness Akadémia vezetője |
Menu
Cart
A váll leggyakrabban sérülő struktúrája egyértelműen a rotátorköpeny (RK). A vállpanaszok 85%-a e négy izom (m. supraspinatus, m. infraspinatus, m. subscapularis, m. teres minor), vagy ezek ínjának valamelyikét érinti (1). Rendkívül fontos tehát, hogy ahelyett, hogy vakon elfogadnánk a dogmákat (jelen esetben pl. rotátorköpeny=vállstabilizáló izomcsoport), mélyebben is megértsük a RK szerepét a váll mozgásaiban, illetve annak dinamikus stabilizálásában, a kép ugyanis - mint mindig - jóval árnyaltabb!
Elsőre talán furcsán hangzik, de elemezzük csak a mozgásterapeuta szó jelentését és nézzük meg, vajon igaz-e a sportedzőkre!
- Mozgás = edzés, a szóösszetétel első része tehát egyértelműen érvényes az edzők munkájára
- Terapeuta = olyan szakember, aki gyógyító munkát végez. No ez már izgalmasabb kérdés😊.
A legmagasabb szintű bizonyítékok mutatják, hogy az orvosi rendelőkben derékfájdalommal jelentkező pácienseknek valójában mindössze 1-2 százaléka igényel orvosi ellátást, 5-10 százalékuknak a gyógytorna (lenne) a megfelelő terápia, 90 százalékuknak pedig egyikre sincs szüksége, sőt, valójában nem is igazán számít betegnek. A panaszai egész egyszerűen életmód eredetűek, krónikus izomfeszességek, amelyeket
- az állandósult stressz,
- a mozgáshiány,
- illetve az egyoldalú terhelések, túlterhelések (ülőmunka, állómunka, egysíkú sportolás) okoznak,
így a panaszok tartós csökkentésében KIZÁRÓLAG az életmódváltás, azaz életen át tartó változatos, a testet harmonikusan terhelő mindennapos testmozgás bevezetése segíthet.
Nos, ez az írásom sem az a könnyű nyári olvasmány. Csakis azoknak a kollégáknak ajánlom tehát, akik
- szeretnék mélyebben is átlátni az emberi testben zajló folyamatokat és nem elégednek meg a "néhány mondatban megmondom a tutit” típusú szakmai kommunikációval
- elfogadják, hogy valójában nem létezik „tuti”, az emberi test működése nem írható le demagóg, fekete-fehér kijelentésekkel, olyan összetett ugyanis, hogy a maga teljességében valószínűleg soha nem fogjuk átlátni
- belátják, hogy ahhoz, hogy akár csak egy apró lépéssel is közelebb kerüljünk egy-egy mikroszeletke megértéshez, elengedhetetlen a rengeteg önálló (és persze kritikus) gondolkodás, és e képesség fejlesztéséhez bizony a néhány sorosnál hosszabb szakmai írásokat is el kell olvasni
- képesek elfogadni, hogy az emberi testtel kapcsolatban valójában csakis kétségeink és kérdéseink lehetnek, az ex katedra kijelentések mindig gyanúsak
- és végül, de nem utolsósorban: elolvasták a cikksorozat első, a farizmokkal foglalkozó részét is, mert a két írás erősen összefügg
Az emberi test működése elképesztően bonyolult, s ez a tény különösen akkor okoz gondot, amikor sérül. Sokan – és nem csak laikusok – hiszik, hogy a rehabilitáció hasonlít az autószereléshez, megkeressük a típushibát és kijavítjuk. Valószínűleg autót szerelni sem könnyű, ám egy mechanikai szerkezet össze sem mérhető az emberi test felfoghatatlan sokszínűségével. Bátran be merem vallani, hogy mihelyst úgy érzem, hogy végre megismertem egy apró szeletét, mindig rá kell döbbennem, hogy valójában semmit nem tudok róla😊. Nem véletlen tehát, hogy mi, edzők/terapeuták igyekszünk megkönnyíteni a saját dolgunkat. A rehabilitáció során sablonokat alkalmazunk, törvényszerűségeket keresünk, és imádjuk a könnyen követhető protokollokat. Nincs is ezzel semmi baj, legalábbis addig, amíg nem válunk oly mértékben protokoll (és teória) függővé, hogy elfelejtünk gondolkodni, és/vagy elzárkózunk minden olyan információ elől, amely megkérdőjelezi bejáratott elméleteink létjogosultságát.
a nagy farizom, róla lesz szó a cikkben
8. oldal / 33