Menu

Cart

Mit ér az online gyógytorna, mozgásterápia vagy személyi edzés?

Egy mozgásterapeuta, vagy mozgásjavítással, mozgáskultúra fejlesztéssel foglalkozó szakember (gyógytornász, sportrehabilitációs tréner, alternatív mozgásterapeuta vagy sportedző stb.) számára kevés aktuálisabb kérdés van mostanában annál, hogy van-e értelme az online foglalkozásoknak. Sokan (páciensek és terapeuták egyaránt) eleve elutasítják a digitális kezeléseket, arra hivatkozva, hogy a gyógyítás messzemenőkig igényli a személyes jelenlétet. Biztos azonban, hogy megalapozott ez a vélemény?  Valóban nincs lehetőségünk arra, hogy a jelenlegi körülmények közt hatékony segítséget adhassunk a rászorulóknak?  Nézzük, mit mutatnak a kutatások!

A krónikus mozgásszervi betegségek kezelésében elsődleges szerepet töltenek be a nem invazív (azaz műtét nélküli) terápiák, amelyek kulcseleme a mozgásterápia, illetve a segítségnyújtás az életmódváltáshoz. Ez utóbbi elsősorban a páciensoktatást és a folyamatos támogatást foglalja magában. A konzervatív kezelésnek azonban megvannak a maga korlátjai. Miután a terápia szinte minden esetben hosszú távú, a részvétel komoly és tartós elköteleződést igényel a páciens részéről, ráadásul a személyes részvételen alapuló kezelések  időigényesek is, gondoljunk csak az ide-oda utazgatással töltött órákra. Mindezen nehézségek kivédhetőek lehetnek a konzervatív kezelések digitális változatával, az ún. digitális egészségügyi ellátással (Digital Care Pathway, azaz DCP), nem véletlen, hogy az utóbbi időben előtérbe kerültek a DCP-vel foglalkozó tudományos kutatások. A digitális ellátás – mint az egyik legmodernebb konzervatív terápia – nem csupán idő- és költséghatékony, de komoly ösztönzőerőt is jelenthet a pácienst számára, hogy aktív szerepet vállaljon saját gyógyulásában, és megtanulja panaszait hosszú távon önállóan menedzselni. Márpedig az életmód eredetű krónikus mozgásszervi problémák esetében kulcsfontosságú faktor mind az elköteleződés, mind az aktív részvétel és az önállóság.

Egy mindössze néhány nappal ezelőtt a Journal of Medical Internet Research-ben megjelent tanulmány (1) azt vizsgálta, hogy lehet-e hatékony alternatíva a digitális egészségügyi ellátás a krónikus térd- és derékfájdalom kezelésében.  A komplex programban több mint 10 ezren (!) vettek részt, a résztvevők 12 héten át egy mobil applikáció segítségével szakember által összeállított, szenzorosan irányított mozgásterápiát végeztek, digitális oktatásban, és – egy health coach segítségével – testre szabott támogatásban részesültek.

A health coach Magyarországon sajnos még ismeretlen hivatás, ám tőlünk nyugatabbra egyre nagyobb presztizzsel bír mind a betegségek megelőzése, mind a rehabilitáció során. A health coach komplex szaktudással rendelkezik a sport-, a táplálkozás és a viselkedéstudományok terén, elsődleges feladata, hogy professzionális segítséget és támogatást nyújtson az egyén számára az egészséges, fenntartható életmód kialakításában. Nem egyszerű tanácsadó, nem tréner, nem edző, nem dietetikus és nem is pszichológus. Jóval inkább tekinthető szakértő partnernek, aki mindezen területeken jártas valamelyest, azaz képes felmérni ügyfele emocionális beállítottságát, táplálkozással és testmozgással kapcsolatos káros szokásait, segít az elakadások tudatosításában, illetve reális, megvalósítható célok kitűzésében, s végül, de nem utolsó sorban hatékonyan támogatja a pácienst céljai megvalósítás során mindvégig. Tulajdonképpen health coach szemléletűnek nevezhető minden egészségügyi vagy sportszakember, aki „holisztikusan” vizsgálja (és kezeli) az embert, s ha engem kérdezel, szerintem ez a jövő gyógyító útja. Erősen bízom abban, hogy hamarosan hazánkban is megindul a minőségi health coach képzés!

A kutatásban vizsgálták a fájdalom, illetve a depresszió és szorongás mértékének változását, a program iránti elköteleződést, valamint azt, hogy a program elvégzése befolyásolja-e annak valószínűségét, hogy a résztvevők a későbbiekben műtéti megoldást keresnek problémáikra.

Hogyan zajlott a program? A résztvevők rendelkezésére bocsájtottak egy-egy tabletet és két bluetooth által vezérelt mozgásérzékelőt, ezeket a fájdalmas testrészre (térd vagy derék) kellett rögzíteniük a könnyed nyújtó és erősítő gyakorlatokból álló, animációkkal és videós demonstrációkkal segített mozgásterápia során. A szenzoros érzékelő segítségével az applikáció valós időben mutatta a releváns testrész pozícióját, és jelezte, ha a gyakorlatok kivitelezése nem volt megfelelő. A páciensoktatás rövid interaktív modulok segítségével történt, olyan kognitív, viselkedésterápiás témákkal foglalkoztak, mint a katasztrofizálás (meggyőződés, hogy ami történt, rettenetes és elviselhetetlen, pl. „nem lehet ezzel a fájdalommal élni”) vagy az aktív megküzdési stratégiák (tipikus megközelítésmódok, amelyekkel az emberek akkor élnek, amikor stresszhelyzettel szembesülnek). Mindezeken felül minimum heti egy alkalommal konzultáltak a health coach-csal SMS-ben, e-mail-ben vagy az applikáció saját üzenetközvetítő rendszerén keresztül.

Az eredmények bizony erősen ellentmondanak a véleménynek, hogy a terápia csakis személyes jelenlét mellett lehet hatékony.  Nézzük a legfőbb számokat:

  • A résztvevők átlagosan 10 héten át teljesítették a programkövetelményeket, ezalatt átlagosan 35 mozgásterápiás foglalkozáson és 91 coach interakcióban vettek részt, illetve 19 oktatófilmet néztek végig
  • Elkötelezettségük kimagasló volt, a 10.000 jelentkező több mint 73 százaléka (!) elvégezte a teljes programot
  • A programban résztvevők közel 80 százaléka (!) tapasztalt klinikailag releváns javulást
    • a fájdalomszint átlagosan 68 százalékkal (!) csökkent
    • a depressziós, vagy szorongási tünetekkel rendelkező pácienseknél a tünetek mértéke 58 százalékkal (!) csökkent
    • annak valószínűsége, hogy a résztvevők későbbiekben invazív, azaz műtéti megoldást keresnek problémáikra, 67 százalékkal (!) csökkent

S, ha fentiek még nem győztek meg, érdemes összehasonlítani az eredményeket más, hasonlóan hosszú távú konzervatív terápiák hatásával!

  • Térdízületi osteoarthritis esetében a kutatások jellemzően 19-49 százalék közötti (2,3), míg derékfájósok körében 29-53 százalék közötti (4-9) fájdalomcsökkenést mutatnak a különféle – nem digitális – konzervatív terápiák esetében, szemben a jelen kutatásban szereplő 68 százalékos fájdalomszint csökkenéssel
  • a hagyományos mozgásterápiás (gyógytorna, rehabilitációs tréning stb.) foglalkozások során kiadott házifeladatokat csupán a páciensek 30-50 százaléka végzi rendszeresen (10,11), míg a digitális programot a résztvevők 73 százaléka teljesítette, azaz az elköteleződés mértéke jóval nagyobb volt

Köztudott, hogy a digitális egészségprogramokat teljesítők aránya (így annak hatékonysága is) jellemzően igen alacsony.  Vajon minek köszönhető a program résztvevőinek különösen magas szintű elkötelezettsége, és – ezzel párhuzamosan – rendkívüli hatékonysága? Nos, véleményem szerint elsősorban annak, hogy rendkívül komplex, tehát a mozgásterápia mellett a kognitív folyamatokkal is foglalkozik, ráadásul egyaránt épít a digitális és az emberi érintkezésre, azaz ötvözi a hagyományos mozgásterápia és a digitális verzió előnyeit. Mit jelent mindez a gyakorlatban?

  • a face-to-face mozgásterápiához hasonlóan épít a segítő/támogató emberi kapcsolatra, amely egyedülálló motiváló erő a hosszú (degeneratív betegségek esetében – merjük végre kimondani! – egy életen át tartó) út során, de legalábbis annak kezdetén
  • maximálisan kihasználja a digitális eszközök által biztosított kényelmet és szabadságot, azaz a páciens akkor és ott tornázik (vagy épp tanul), amikor és ahol szeretne
  • idő- és költséghatékony, hisz megspórolható az ide-oda utazgatás, márpedig az idő pénz
  • multimodális, azaz a mozgásprogramot elegyíti a páciensoktatással és a coaching-gal, azaz a fizikai mellett komoly pszichés (kognitív) segítséget is nyújt a páciensnek (számos kutatás bizonyítja, hogy erős az összefüggés a depresszió és a szorongás, illetve a krónikus fájdalom közt (12,13), és a kognitív viselkedésterápiák képesek jelentősen csökkenteni a derékfájdalmat (14))
  • s végül, de nagyon nem utolsósorban önállóságra neveli a pácienst, bevonja és felelőssé teszi saját gyógyulásáért, képessé teszi őt arra, hogy maga menedzselje saját egészségét

Mindezek alapján – legalábbis az én olvasatomban – két tanulság is körvonalazódik:

1, E vészterhes időkben sem kell, sőt, nem is szabad magára hagynunk a pácienst/vendéget (páciensként/vendégként pedig nem szabad feladni a küzdelmet), hisz a digitális tér rendkívül hatékony csatorna lehet a terápia/edzés folytatására

2, Ugyanakkor a mozgásterápia – legyen akár személyes, akár online – önmagában édeskevés! A degeneratív mozgásszervi betegségek kialakulásának elsődleges oka az életmódban keresendő, a lágyrészek túlterhelődéséhez és az ízületek idő előtti kopásához ugyanis a mozgás hiánya, illetve a különféle túlterhelések (hobbival, munkavégzéssel kapcsolatos, vagy az egyoldalú sportolásból adódó) vezetnek. Az ellenük folytatott küzdelem mindaddig meddő marad, amíg a páciens nem változtat az életmódján, mégpedig nem egy hónapra, nem is egy évre, hanem mindörökre. Hiszem és vallom tehát, hogy a mozgásterápia célja nem az, hogy a megmentő szerepében tündököljünk, azaz rövid távon – varázslóként – megoldjuk a páciens problémáit. A mi dolgunk az, hogy megtanítsuk őt arra, hogyan kell hosszú távon, önállóan megbirkóznia ezekkel. Nos, ez az a bizonyos health coaching személet😊

Feövenyessy Krisztina
a Balance Medical Fitness Akadémia és a Balance Gerincközpont és Sportrehabilitációs Központ vezetője

1. Bailey et al. Digital Care for Chronic Musculoskeletal Pain: A 10,000 User Longitudinal Observational Study . J Med Internet Res.2020 Mar 21
2.
Fransen M, McConnell S, Harmer AR, Van der Esch M, Simic M, Bennell KL. Exercise forosteoarthritis of the knee: a Cochrane systematic review. Br J Sports Med 2015Dec;49(24):1554–1557. 3
3. L
und H, Weile U, Christensen R, Rostock B, Downey A, Bartels EM, et al. A randomized controlled trial of aquatic and land-based exercise in patients with knee osteoarthritis. JRehabil Med 2008 Feb;40(2):137–144.
4. Ye
lland MJ, Glasziou PP, Bogduk N, Schluter PJ, McKernon M. Prolotherapy injections,saline injections, and exercises for chronic low-back pain: a randomized trial. Spine 2004Jan 1;29(1):9–16; discussion 16.
5.
Koldaş Doğan S, Sonel Tur B, Kurtaiş Y, Atay MB. Comparison of three different approaches in the treatment of chronic low back pain. Clin Rheumatol 2008Jul;27(7):873–881.
6.
Saper RB, Lemaster C, Delitto A, Sherman KJ, Herman PM, Sadikova E, et al. Yoga, physicaltherapy, or education for chronic low back pain: A randomized noninferiority trial. AnnIntern Med 2017 Jul 18;167(2):85–94.
7. G
oldby LJ, Moore AP, Doust J, Trew ME. A randomized controlled trial investigating the efficiency of musculoskeletal physiotherapy on chronic low back disorder. Spine 2006May 1;31(10):1083–1093.
8.
Critchley DJ, Ratcliffe J, Noonan S, Jones RH, Hurley MV. Effectiveness and cost-effectiveness of three types of physiotherapy used to reduce chronic low back pain disability: a pragmatic randomized trial with economic evaluation. Spine 15;32(14):1474–1481. 
9.
Williams KA, Petronis J, Smith D, Goodrich D, Wu J, Ravi N, et al. Effect of Iyengar yogatherapy for chronic low back pain. Pain 2005 May;115(1–2):107–117.
10.
Friedrich M, Cermak T, Maderbacher P. The effect of brochure use versus therapis tteaching on patients performing therapeutic exercise and on changes in impairment status. Phys Ther 1996 Oct;76(10):1082–1088. 
11.
Medina-Mirapeix F, Escolar-Reina P, Gascón-Cánovas JJ, Montilla-Herrador J, Jimeno-Serrano FJ, Collins SM. Predictive factors of adherence to frequency and duration components in home exercise programs for neck and low back pain: an observational study. BMC Musculoskelet Disord 2009 Dec 9;10:155.
12.
Bair MJ, Robinson RL, Katon W, Kroenke K. Depression and pain comorbidity: a literature review. Arch Intern Med 2003 Nov 10;163(20):2433–2445. 
13.
Surah A, Baranidharan G, Morley S. Chronic pain and depression. Continuing Education inAnaesthesia, Critical Care & Pain 2014 Apr;14(2):85–89. 44.
14.
Cherkin DC, Herman PM. Cognitive and Mind-Body Therapies for Chronic Low Back Pain and Neck Pain: Effectiveness and Value. JAMA Intern Med 2018 Apr 1;178(4):556–557.

Bejelentkezés vagy Regisztráció

 

 

Weboldalunk az oldal működése és a felhasználói élmény javítása érdekében sütiket használ (cookie), ahogy minden korszerű weboldal. Itt engedélyezheti vagy letilthatja a sütik használatát. Kérjük, vegye figyelembe, hogy a sütik tiltásával bizonyos funkciók nem vagy nem megfelelően fognak működni!